It looks like you are coming from United States, but the current site you have selected to visit is Hungary. Do you want to change site?

Yes, please! No, keep me on the current site

Enable high contrast mode

Vigyázat, csalás!

Ügyeljen a megtévesztő állásajánlatokra!

Több esetben is előfordult már, hogy magukat a Xylem állástoborzójának vagy emberi erőforrásügyi munkatársának kiadó csalók bejegyzései jelentek meg a piacon, hamis munkahelyeket kínálva a Xylem nevében. Komolyan vesszük ezt a problémát, és a hatékony megoldása érdekében együttműködünk a megfelelő szervekkel. Remélhetőleg ezzel a tájékoztatással megakadályozhatjuk, hogy gyanútlan emberek e csalás áldozatául essenek.

Mi az az álláshirdetési csalás?

Az álláshirdetési csalás kitalált álláslehetőségek felajánlásából álló, jól kidolgozott megtévesztés. Az elkövetők rendszerint online szolgáltatásokat, például hamis weboldalakat vesznek igénybe, vagy kéretlen e-mailt küldenek az adott cég nevében. Ezek az e-mailek személyes adatok megadását, sőt akár pénz befizetését is kérhetik a címzettől a jelentkezés feldolgozása, berendezések vásárlása és a legkülönfélébb egyéb dolgok ürügyén egy olyan álláshoz, amely nem is létezik.

Hogyan ismerhető fel az álláshirdetési csalás?

  • Pénz vagy csekkbeváltás kérése a munkaerő-felvételi folyamatban. Ilyen típusú kérések soha nem szerepelnek a Xylem törvényes megfelelő munkaerő-felvételi folyamatában. A csalók egyes esetekben csekket küldenek előlegként, majd arról tájékoztatnak, túlfizetés történt, és az összeg részleges visszatérítését kérik.
  • A csalók az egész eljárást lefolytathatják e-mailben, de rendszerint hamis munkaerő-felvételi dokumentumok, például jelentkezési lapok, foglalkoztatási feltételek vagy vízumkérdőívek kitöltését kérik. A dokumentumokra ráhamisíthatják a Xylem nevét és logóját.
  • Nagyon korán kérnek személyes adatokat, például címet, születési dátumot, (szakmai) életrajzot, útlevél- és bankszámlaadatokat stb.
  • A jelölteket arra kérhetik, hogy lépjenek kapcsolatba más cégekkel vagy személyekkel, például jogászokkal, banktisztviselőkkel, utazási irodákkal, futárszolgálatokkal, vízum- vagy bevándorlási kérelmeket feldolgozó ügynökségekkel stb.
  • Az e-mailek gyakran ingyenes, webalapú e-mail-címről vagy -címre (pl. Yahoo.com, Gmail.com, Googlemail.com, Live.com stb.) érkeznek.
  • Az e-mailek úgy vannak kialakítva, mintha a cég egy tisztviselője vagy felsővezetője küldte volna őket, rendszerint a Jogi Osztályról vagy az Emberi Erőforrások Osztályáról. Ha a feladó e-mail-címének nem „@xylem.com” a vége, akkor nagy valószínűséggel csalásról van szó.
  • Az ilyen csalások olykor SMS-ben történnek. A csalók nemegyszer a helyi jelenlétet meghamisító technológiát használnak telefonjuk álcázására, így például úgy tűnhet, hogy az üzenet az Egyesült Államokból érkezett, holott ez nem igaz.
  • Sürgetően lépnek fel, ragaszkodnak a gyors eljáráshoz.

Mi a teendő, ha ilyen e-mailt kap, vagy ha egy ismerőse ilyen e-mailt továbbít Önnek?

Ezt tegye:

  • Őrizze meg az eredeti csaló üzenetet a további vizsgálathoz.
  • Forduljon az internetszolgáltatójához, és jelentse be a csalárd tevékenységet. 

Ezt ne tegye:

  • Ne vegye fel a kapcsolatot az eredeti feladóval.
  • Semmilyen csekket ne fizessen be.
  • Ne küldjön (vissza) semmilyen összeget az eredeti feladó részére.
  • Ne továbbítsa a csalárd e-mailt.

Bízunk benne, hogy ezzel a tájékoztatással megóvjuk attól, hogy csalás áldozatául essen, és véget tudunk vetni ezeknek a csalásoknak.